Régészeti leletek

 

Ősi híd Dorozsma határában

Egy település életében az autópálya ugyanúgy jelenthet előnyt, mint hátrányt. Előny, mert jobb lesz a megközelíthetősége, mert munkahelyeket teremt; ugyanakkor hátrányt, mert termőföldeket vesz el, üdülőövezet nyugalmát zavarja, helyi közlekedési utakat szüntet meg, és tanyákat vág el a földjüktől. Hogy kinek mit jelent az autópálya, azt mindenki maga döntheti el. Egy dolog bizonyos lehet: az autópálya építését megelőző régészeti feltárások csakis előnyt jelenthetnek az adott település számára. Egyrészt mert egy időre munkahelyet teremt, másrészt pedig azért, mert gazdagodik a település múltja, ezáltal az ott lakók tudása is. Reméljük, hogy ez Kiskundorozsma esetében fokozottan igaz lehet.
Az autópálya nyomvonalának ezen szakaszán több mint egy tucat régészeti lelőhelyet ismertünk, ezen kívül, több mint 30 településnyomot ismerünk a nyomvonal környezetéből. A lelőhelyek nagy száma, a települések kiterjedése, nagysága mind arra utal, hogy főleg a Maty-ér, és a környezet kiváló feltételeket teremtett a történelmi korok emberei számára. Az emberiség számára ugyanis mindig a víz, illetve annak közelsége jelentette a megtelepedés legfontosabb feltételét. Kiskundorozsma nyugati határa, a Maty-ér menti dombok pedig kiváló adottságokkal rendelkeztek. Adva volt a folyóvíz, mely a szabályozás előtt minden bizonnyal bővízű - talán hajózható is - volt, és adva voltak azok a több száz méter hosszú dombhátak, melyek követik a folyómedret, és azt garantálják, hogy rajtuk megtelepedőket soha nem fenyegette az áradás veszélye. E területen, a nagyszéki határrészben az Algyői-csatorna és a Maty medre között, illetve a halasi út másik oldalán a subasai kiskertek és a dorozsmai vágóhíd közti területen fog húzódni az M5 autópálya nyomvonala. A két területen az elmúlt két és fél évben több mint 2 km-nyi autópálya nyomvonalszakaszt tártunk fel.
A nagyszéki határrészben egy több mint 5 hektáros római kori barbár (Kr. u. 1-5. Század), szarmata település maradványait tártuk fel. Ez a feltárás minden bizonnyal Magyarország eddigi legnagyobb kiterjedésű ásatása, ugyanis ekkora területen soha előtte nem tártak fel ilyen nagyságú települést. A falu és temetőjének feltárása számos szakmai érdekességet eredményezett, tulajdonképpen mindent megtaláltunk, amit a másfél ezer év előtti emberek ismertek és használtak. A másik ásatásunk a Vágóhíd mögötti területen helyezkedik el. Itt már 1998 tavaszán megkezdtük a kutatásokat, de csak az idei évben tudtuk azt újra folytatni. Hogy mennyire érdemes volt ezt folytatni, az csak az idén tavasszal igazolódott be. Az akkor feltárt bronzkori település (kb. Kr. e. 3000 körül), és késő középkori településnyomok azt sugallták, hogy ide érdemes lesz még visszatérnünk. Ez évben sikerült feltárnunk a Kárpát-medence eddigi legnagyobb kora bronzkori települését, mely 1 hektár nagyságú lehet.
A számos szakmai érdekességet hozó ásatás igazi szenzációja azonban egy olyan ember alkotta építmény, amely egy folyó mindkét partján megtalálható, amely egy folyót ível át. Sikerült ugyanis feltárnunk egy fahidat (illetve annak maradványait), amely a Maty legkülső ágának két partját kötötte össze, és ezzel biztosította az állandó átkelés lehetőségét. A lelet igazi szenzációnak számít, ilyet ugyanis korábban sem Magyarországon, sem a Kárpát-medencében nem tártak fel. Hogy Európa más részein találtak-e már ilyet, csak a nemzetközi régészeti szakirodalom áttanulmányozása után lehet megválaszolni.
A feltárt híd hossza eddig 115 méter (nincs még feltárva a teljes hossza), szélessége kb. 3 méter. Természetesen a híd teljes szerkezete nem vizsgálható, hiszen csak azok a gödrök maradtak meg, amelyekbe a híd lábait, a pilléreket állították. Ebből azonban már jól rekonstruálható a híd szerkezete. A híd a Szeged-Dunaszekcső közti ősi kereskedelmi út folyami átkelőhelye volt, mely a kereskedők biztos átkelését garantálta.
Külön izgalmat jelent a híd korának meghatározása. Erre háromféle lehetőségünk van. A régészeti módszerek alapján a híd valószínűsített kora a bronzkor korai időszakába tehető, vagyis közel ötezer éves lehet. Ha logikai úton közelítjük meg a híd korát, a társadalmi igény felől kell megközelítenünk ezt a kérdést: mely korszakok voltak azok az emberiség történetében, amelyek állandó forgalmi átkelőhelyet igényeltek? A római az első ilyen korszak, amikor a hadsereg, a posta és a kereskedők állandó mozgása miatt ilyen igény felmerült, és ezen kívül még a középkor is szóba jöhet. A római kori keltezést nagyban kétségessé teszi, hogy a precíz római mérnökök aligha építettek ilyen kezdetleges hidat, ha pedig középkori lenne a hidunk, akkor pedig famaradványokat kellene találnunk a pillérek gödreiben. Mindezek alapján ma leginkább a bronzkori keltezés látszik valószínűnek. Mielőtt azonban véglegesen állást foglalnánk e kérdésben, meg kell említeni, hogy a végső és cáfolhatatlan érvet a természettudományos vizsgálatok fogják szolgáltatni. Ezen eredményekre leghamarabb ez év végére számíthatunk. Ettől eltekintve le kell szögeznünk, hogy a subasai híd Európa hírű lehet, melyre méltán lehet mindenki büszke.
A híd felfedezésének történetéhez szervesen hozzátartozik az is, hogy a mintegy 25 fős ásatási csoportban elsőként Hódi Mátyás, dorozsmai kollégánk ismerte fel annak híd voltát és jelentőségét, akkor, amikor rajta kívül ezt még senki nem hitte el igazán. Jó megérzése igaznak bizonyult, és ez a tény ma már része a híd felfedezésének.
Végezetül szeretnénk megköszönni azoknak a dorozsmai kollégáinknak a feltárásokon való kitartó munkájukat, akik Matyi bácsival együtt segítették ennek a szenzációs leletnek a felfedezését: Bihari Zoltán, Borbély Mihály, Gyuris Ferenc, Gyuris István, Komáromi Béla, Kovács Sándor, Szalai Mihály és Nagy László.
 
Szalontai Csaba, Tóth Katalin (DN, 2000. július)
Tovább a kategóriában: « Flóra és fauna

Keresés

Legközelebbi események

Nincsenek események

Naptár

2019

június

H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30